Menu
Further information

Hanns-Seidel-Stiftung im Web 2.0

Konferencia a nőkereskedelemről

Dr. Susanne Luther, Prof. Ursula Männle, Dr. Klaus Fiesinger
Németh Ágnes r. alezredes
Csoportkép

„Hogyan állunk a nemzetközi nőkereskedelem elleni harcban? Mit értünk el az előző években? Mit kell még tennünk?” címmel a Hanns Seidel Alapítvány összegző konferenciát rendezett a nőkereskedelem elleni harc témájában 2014. június 23-25. között az Alapítvány központjában Münchenben és képzési központjában Wildbad Kreuthban.

 

Az elmúlt években számos országban tárgyaltuk a témát, így Magyarországon 2012 októberében rendeztünk közös konferenciát. A müncheni konferencia után Wildbad Kreuthban a workshop a vacsora után már beszélgetéssel és bemutatkozással kezdődött, mind az Alapítvány helyi és kihelyezett munkatársai, mind a szakértő vendégek részvételével. Az alábbi meghívott országok képviseltették magukat: Albánia, Bulgária, Csehország, Románia, Magyarország, Moldávia és Ukrajna.

 

Június 24-én kedden reggel a konferencia az Alapítvány elnökének Ursula Männle professzor asszonynak és a Nemzetközi Együttműködési Intézet igazgatójának dr. Susanne Luther asszonynak a köszöntőjével kezdődött. Martin Kastler, volt Európai Parlamenti képviselő az uniós elvárásokról, direktívákról beszélt a határon átnyúló együttműködések azon esetében, amelyek a nőkereskedelemhez, a szexuális kizsákmányoláshoz kapcsolhatóak. Az Unió és egyéb nemzetközi szervezetek egyöntetű véleménye, hogy az óriási profitot termelő emberkereskedelem a modern rabszolgaság intézménye. A prostitúció, a munka célú kizsákmányolás, a migránsok és kényszerkoldusok nagy tömege mögött a szervezett bűnözés jelenléte egyértelmű. Németország az emberkereskedelem eldorádója, mivel a törvénykezés hiányosságai lehetővé teszik a jelenség nagymértékű fejlődését. Az áldozatokkal való törődés során meg kell tennünk minden rendelkezésünkre állót. A nyitó előadás utáni vitában elhangzott a civil szervezetek részéről (Ukrajna, Németország), hogy a jelenségre politikai szinten is fel kell figyelni és a rendőrségnek mindent meg kell tennie az elkövetők kézre kerítésére. A politikai felelősséget több hozzászóló is hangsúlyozta.

A résztvevő országok arra kaptak felkérést, hogy egyrészt mutassák be a saját országukban futó rendészeti projekteket, valamint az adott ország szakembere (civil vagy rendészeti) adjon tájékoztatást a témáról.

Albánia: az országban az átlagéletkor 30 év. Kibocsátó ország: nők, gyermekek és férfiak tekintetében is mind a szexuális, mind a munkacélú kizsákmányolás területén. Van emberkereskedelem elleni egysége a rendőrségnek; elfogadták a nemzeti stratégiájukat is. Hangsúlyozták, hogy visszatartó ereje a szigorú ítélkezésnek lehet.

Bulgária is kibocsátó ország, valamint célország a moldvai, orosz, román és albán állampolgárok tekintetében. Az áldozatokat nem büntetik, azonban gondot okoz a megfelelő védelmük, hiszen tanúk is egyben az adott büntetőeljárás során. Az EU irányelveket implementálták, azonban rendkívül kevés az áldozatokat befogadó ház. Megelőzési akadémia keretében tisztázzák a szerepeket (civil szervezetek, rendészeti szervek között), kialakítják a hatásköröket.

A románelőadó bemutatta az emberkereskedelemmel foglalkozó egység munkáját, valamint az új büntető törvénykönyv vonatkozó részeit. A cseh résztvevő a projekteket mutatta be. Az ukrán iroda vezetője elmondta, hogy Ukrajnából elsősorban Oroszország felé irányul az emberkereskedelem, de mint célország is jelen vannak, hiszen Moldovából, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Üzbegisztánból érkeznek az áldozatok. Elsősorban Moldova felé irányul a nyugat-európai szexturizmus és kifejezetten a gyermekek kizsákmányolása céljából (3 éves kortól). Kompenzációs rendszerrel az állam nem rendelkezik és hiányosságok vannak a nyomozások terén is. Az áldozatirányítás nemzeti szintje nem működik. Szükség lenne oktatásokra a rendőrség és a bírák számára is. Az ukrán civil szervezetek képviselői tájékoztattak arról, hogy 1-2 áldozat tér haza és kb. 120000 ukrán emberkereskedelmi áldozatról tudnak 1991 óta (IOM adat). Az elkövetők a börtönből is irányítják a szervezetüket. Manapság már elsősorban a közösségi oldalakat használják a toborzásra. (Ezt más résztvevő is hangsúlyozta.) Sem az állam, sem a civil szervezetek nem olyan gyorsak és hatékonyak, mint az elkövetők hálózata. Jó a civil szervezetek szakember gárdája országosan. Kutatásaik azt bizonyítják, hogy az emberkereskedelem áldozatainak 80% egyben családon belüli erőszak áldozata is. Az előttük álló kihívásokat sorolva kiemelte a háború utáni helyreállítás és a komplex prevenciós megközelítés szükségességét.

Moldávia: képviselője kiemelte, hogy politikai szinten is foglalkoznak a migráció, az emberkereskedelem és az embercsempészet jelenségével. Mindemellett évek óta növekszik a szervkereskedelem az országból és a szexturizmus Moldova irányába. Nehézségként emelte ki a nemzetközi bűnügyi együttműködést annak különböző jogi háttere miatt a célországokban (pl. Németország).

Magyarország: Németh Ágnes r. alezredes asszony, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője előadásában kitért az új Büntetőtörvénykönyvre és az emberkereskedelem elleni nemzeti mechanizmusra, a civil kerekasztal szerepére, az EU irányelvek alkalmazására, az emberkereskedelemmel foglalkozó rendőri szervezetek tevékenységére. Beszélt az emberkereskedelmi trendekről és a gyakorlati intézkedésekről, pl. együttműködés a Holland rendőrséggel, EURES kampány, ISEC projektek. Az iskolai bűnmegelőzési programok tekintetében kiemelte a Hanns-Seidel-Alapítvány által támogatott programokat (kihangsúlyozva a bűnmegelőzési tanácsadói hálózat képzését). Problémaként említette, hogy nem elég a menedékház, az áldozatok nem igénylik a reintegrációt, visszatérnek a célországokba.

 

A Hanns-Seidel-Alapítvány magyarországi képviseletében Fixl Renáta kiemelte a roma-projektjeiket, valamint hangsúlyozta, hogy itt indult először rendészeti együttműködés és ezt a továbbiakban is fenn kívánják tartani.

 

Június 25-én délelőtt folytatódott a konferencia a résztvevők hozzászólásaival, beszélgetéssel és az Alapítvány jövőbeni munkájának felvázolásával. Alapvető továbbra is a szakértői hálózat építése a rendészeti szerveken belül. Az adatvédelem fontossága nem hanyagolható el. A roma populációval foglalkozni kell elsősorban oktatások, képzések szervezésével.

 

Németh Ágnes hozzászólásában kiemelte, hogy elsősorban az ifjúság védelmére kellene az Alapítványnak helyezni a hangsúlyt, hiszen ők a jelen és a jövő áldozatai és nem csak az emberkereskedelem, hanem a kábítószer-fogyasztás és a cyber-bűnözés területén is. Felmerült javaslatként, hogy a Hanns-Seidel-Alapítvány a jövőben támogasson találkozókat rendészeti szakemberek és civil szervezetek képviselői között.