Menu
Further information

Hanns-Seidel-Stiftung im Web 2.0

Példakép Tábor 2014.

Csoportkép
A rendőr mint példakép
A szakács mint példakép
A példakép tallérok beváltása
A mentős mint példakép

2014-ben is a Hanns-Seidel-Alapítvány magyarországi projekttevékenységének kiemelkedő eseménye volt. A tábor az elmúlt évek gyakorlatára épült, de az idén a Polgári Szécsényért Alapítványon túl a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal kiegészülve, Balog Zoltán miniszter úr fővédnöksége alatt került megrendezésre. Az előző évek tematikáját (2012 – gazdálkodás, 2013 – állampolgári ismeretek ill. szerepünk Magyarországon és az EU-ban) tovább folytattuk, és erre építve szerettük volna idén a szociálisan hátrányos helyzetben élő roma és nem roma gyerekeknek (8-13 éves korosztály) a Munka Világát bemutatni és közelebb hozni.

A célunk az volt, hogy olyan személyeket és személyiségeket hívjunk meg, akik példaképül szolgálhatnak. Meghívtuk kiválóságokat és különböző szakmák „egyszerű” képviselőit, vállalkozókat, akikre a gyerekek felnézhetnek, és példaképül állíthatnak maguk elé. A táborlakók rendőrökkel, ápolónőkkel, asztalosokkal, orvosokkal, politikusokkal, szakácsokkal, kézművesekkel, diákokkal és közéleti szereplőkkel ismerkedhettek meg. Ezek az emberek a személyes találkozás során arra biztatták a gyerekeket, hogy próbáljanak kitörni hátrányos helyzetükből. A célunk az volt, hogy a gyerekeknek bebizonyítsuk, hogy ha nem is egyszerű, de tanulással és sok munkával lehetséges javítani élethelyzetükön. Abból indulunk ki, hogy a gyerekek hosszútávra szóló élményeket szereztek és hazatérve rokonaiknak, barátaiknak beszámolnak pozitív tapasztalataikról. Reméljük, hogy köreikben egyre több gyermek él a pozitív példával, „megfertőzi” környezetét és jobb teljesítményre ösztönöz. Bízunk abban, hogy hitelesnek találják azt a gondolatot, hogy érdemes dolgozni, tanulni, ha másért nem is, azért, hogy jövőre is jöhessenek a táborba. Hiszen nevelési célunk mellett nagyon fontos tényező, hogy a nehéz sorsú gyerekek néhány napra kiszakadjanak a hétköznapokból és tartalmas, szórakoztató üdülésben részesüljenek.

Az alábbiakban következik a táborvezető beszámolója:

 

Az idei évben a Példakép Tábor 2014. június 14-21. között került megrendezésre.

Az idei évben 17 település 84 gyermeke érkezett a táborba 8-13 éves korosztályból. A tábor idén is Ráróspusztán zajlott és végre az időjárás is kegyes volt a táborozókhoz, hiszen egész héten verőfényes, napsütéses időben szórakozhattak a gyerekek. Sajnos a szúnyoginvázió zavaró volt, de szúnyogriasztó használatával tudtuk mérsékelni a szúnyogáradatot, ill. kezeltük a csípéseket.

A gyermekek kis létszámban történő könnyebb kezelhetősége érdekében az idén is 4 csoportra osztottuk őket. Egy csoportba 21 gyermek került. Ehhez jött egy szakmai vezető és két segítő felnőtt, tehát ez a 24 személy alkotott egy csoportot.

A programok kivitelezésénél négyes forgót alkalmaztunk ahhoz, hogy kis létszámú csoportokkal lehessen foglalkozni a gyermekekkel, ezáltal mindenki mindent kipróbálhasson, és saját bőrén megtapasztalhasson.

Az idei táborban a fő hangsúlyt a szakmák kapták, erre épültek fel a programjaink. A szakmák megismerését fontosnak tartjuk, hiszen a gyerekeknek szükségük van arra, hogy kézzel fogható, elérhető közelségben lévő szakmákból válogathassanak, illetve megismerhessék a számukra legszimpatikusabbat.

Az első napon az egészségügy képviselői érkeztek a gyerekekhez. A mentősök előadásaiban megismerkedhettek az ápolási, sebellátási, újraélesztési, tisztálkodási, egészségnevelési, betegellátási alapokkal, mely nagyon tetszett a gyerekeknek. A program alatt minden gyermek kipróbálhatta a sebkötözést, az újraélesztést, a stabil oldalfekvést, a sebellátást és az alapvető ápolási feladatokat.

A gyerekekhez a keddi napon újabb vendégek érkeztek. Egy kamion gördült be a táborba. Ez alkalommal a gyerekek megismerkedhettek a kamion mellett a kamionos, autóvezető, logisztika szakmák rejtelmeivel azon kívül, hogy darabjaira szedhették a kamiont, kipróbálhatták, hogy milyen benne aludni, hol tárolják az élelmiszereket, mekkora a tankja, hogyan kapcsolódik hozzá a pótkocsi.

Érdekességként a gyermekekhez ezen a napon apácákat is hívtunk. Természetesen itt nem csak a „szakma” bemutatása volt a lényeg, hanem az, hogy olyan dolgokról szerezhessünk tudomást, melyeket egyébként nem tudunk, nem merünk megkérdezni. Ennek eredményeként megtudhattuk, hogy ők is ugyanúgy esznek, ugyanúgy élnek, mint mi, csak a ruhájuk más. Megismerkedhettünk a ruhájuk és kiegészítőik jelentőségével és rendjük szokásaival, kialakulásával, mindennapi tevékenységeikkel. Nagyon érdekes és találó volt, hogy a programjukban nem a vallásról beszéltek, hanem a gyerekekkel játszottak, dalt tanultak. Ennek a dalnak a dallama sok esetben visszaköszönt a táborban egy-egy dudorászás alkalmával.

A népi mesterségek keretében a gyerekek a mézeskalács készítés rejtelmeivel ismerkedhettek meg. Azt hinné az ember, hogy ilyen finom eledel elkészítése és díszítése után a gyerekek gyorsan megeszik a finomságot, viszont nagyon nagy becsben tartották és vitték haza szeretteiknek remekművüket.

A kötélverés keretében a gyerekek karkötőket készíthettek, a nemezelés alkalmával pedig nemezlabda gyártással próbálhatták ki kar és vállizmaikat.

A hangkeltő eszköz készítésénél a hagyományok mellett nagyon fontos volt, hogy a gyerekek pillanatok alatt a természetben található eszközök felhasználásával tudtak hangkeltő eszközt, bürökdudát készíteni, melynek zümmögése sok ezer méhecske hangjaként az egész tábor alatt hallatszott.

A csütörtöki napon a rendőrségé és a rendvédelemé volt a főszerep. A rendőrség olyan erőkkel vonult ki mind létszámilag, mind pedig programilag, hogy a gyerekek nem győzték a fejüket kapkodni. Sok helyszínen mutatták be a rendőrség minden al-területét és folyamatosan biztatták a gyerekeket a kötelékbe való belépésre. A sok program közül szinte képtelenség kiválasztani, hogy melyik tetszett a legjobban a gyerekeknek, mert amikor beszélgettünk róla mind előkerült (autók, járművek, motorok, balesetmegelőzés, közlekedés, puzzle, szimulátor, helyszínelés, bevetés, kutyásbemutató …).

A pénteki napon a gyerekek a szakmák megismerését egy kirándulással tudták összekötni. A balassagyarmati Nyírjesi Vadasparkba mentünk kirándulni. Itt megismerkedhettünk az erdészettel, a vadgazdálkodással, a természetvédelemmel. Amellett, hogy egy érdekes és izgalmas kiránduláson is részt vehettünk, állatsimogatással és egy nagy egészségügyi sétával zártuk a vadasparkot.

A délután folyamán egy mesterszakács érkezett hozzánk, aki pillanatok alatt készítette el a gyerekekkel az uzsonnájukat. A bőséges és látványos szendvicsek készítése közben, olyan élménydús előadás zajlott, hogy a gyerekek el sem akartak mozdulni az előadás végeztével. A fiatalember a finomságok készítése mellett természetesen a szakács, a cukrász- és a pincér szakmák szép és árnyoldalait is bemutatta, biztatván a gyerekeket a tanulásra és a továbbtanulásra.

Kis Grófo személyében igazi sztárvendég érkezett a gyerekekhez, aki nem lemezen hozta a zenéjét, hanem egy szál gitárral énekelt a gyerekeknek és a gyerekekkel. A kis koncert végén mindenkinek adott autógrammot, majd mindenkivel lefényképezkedett. Ez egy igazi élmény, meglepetés és örömforrás volt a gyerekeknek melyet ezúton is köszönünk Kis Grófo-nak.

A szakmai bemutatások mellett természetesen egyéb programokkal is kiegészítettük a gyerekek mindennapjait. Sok mozgás, kézműves foglalkozások és vendégek voltak még, akik a tábor programját gazdagították.

Az érkezés délutánján a gyerekek szintén 4 helyszínen és négyes forgóban megismerkedős játékokban vehettek részt. Névkártyát készítettek, elkészítették jelképünket, a zászlót, valamint a tábor szabályaival ismerkedhettek meg. Ez egy nagyon fontos esemény, hiszen a megérkezett, megszeppent ismeretlen gyerekeket ezekkel a programokkal indítjuk, ezekkel szabadítjuk fel őket és itt kezdődik a barátságok kötésének a zsongásnak a kezdete.

Az uzsonna után Tóth Tibor és Tóth Judit zenés énekes műsora szórakoztatta a gyerekeket, fokozva a jókedvet és folytatva a délután elkezdett ismerkedési lehetőségeket.

Itt kezdtek a gyerekek megismerkedni a kék színű virág jelentőségével és a dal szövegével, dallamával is, mely az idei évben a tábor indulója volt.

A kék színű virág a következő nap foglalkozási programjának az alapjait adta, amikor a gyerekek gyöngyből ajándékot, kőből papírnehezéket, textilekből kitűzőket és szintén textilekből, szalagokból ékszereket alkothattak a kék virág felhasználásával. Ezek a foglalkozások fontosak, mert a gyerekeknek a finommotorikát, a testséma leképzést, a figyelmet, a koncentráló képességet, a szépérzéket, a kreativitást és szinte mindent fejlesztenek úgy, hogy ezt észre sem veszik és játék közben fejlődnek.

A keddi délelőtt és délután konkrétan a szakmák megismerésére és feldolgozására épült. Mi leszek, ha nagy leszek?, Mesterségünk címere, Szakmacsata és puzzle játékok segítségével dolgozták fel a  szakmákat. A Mi leszek, ha nagy leszek esetében újságokból képek és szövegek felhasználásával mutathatták be egyénileg, hogy mivel kívánnak felnőttként foglalkozni. Örültünk, mert a focista és a manöken, divattervező sztárszakmák között nagyszámban megjelentek az autószerelő, pék, cukrász, ács, lakatos, kertész szakmák, sőt az orvos, ügyvéd, mérnök szakmák is.

A mesterségünk címere játék esetében az előre meghatározott szakmákat kellett a gyerekeknek hang nélkül elmutogatni úgy, hogy a többiek megismerjék. Ez nem csak a tevékenységismeretet jelentette, hanem az előadó képességet is fejlesztette.

A szakmacsatánál már az elmére, a szóismeretre, a logikára volt szükség, hiszen eszperente nyelven megírt versikék alapján kellett eme gyerekeknek meglelned e tevékenységet.

A puzzle esetében képeket kellett összerakni, melyek szakmákat rejtettek és ezeknek a komplett feldolgozása történt meg a felnőttek segítségével.

Évek óta terveztük és az idei évben az időjárás kegyéből megvalósítottuk az éjszakai túrát. A felnőttek aggodalma ellenére nagyon jól siketült és a gyerekek büszkék voltak tetteikre, de természetesen a felnőtteknek is van mit mesélniük, maradtak élményeik.

A gyerekeknek több alkalommal hívtunk olyan vendégeket, akiknél nem csak a szakmaiság, hanem a szórakoztatás is fontos volt. Ilyen volt a Duci csapat, akik ízletes gasztronómiai csodákkal, palóc gulyással, óriás palacsintával és cigánybodakkal örvendeztették meg nem csak a gyerekeket, hanem a táborunkba érkező vendégeket is.

Másik ilyen vendégünk volt a Palóc néptáncegyüttes egy táncos párja. A tánc szeretetét egy bemutató táncház keretében ismertették meg a gyerekekkel, bevonván őket és a vendégeket is. A Hanns-Seidel-Alapítvány delegációja idén is felkereste a tábort, Niedermeier professzor úr ez alkalommal diákokkal érkezett. A nyelvi nehézségeket hamar áthidaltuk, ahol kevés volt a szó, ott kisegített a foci és a játékok. A kék színű virág dal egy strófáját a németek magyarul, a gyerekek németül énekelték el.

A gyermekek nevelési területeiből az idén sem maradhatott ki a gyermekek gazdasági nevelése. Ezt már az első napon megismerhették és elkezdhették a szabályok megismerésénél. A hét folyamán munkájukkal folyamatosan töltötték fel példakép tallérjaikat bankszámlájukra. Ez a hét végére összesítésre került, valamint a bankigazgató levonta a költségeket is. A tábor utolsó délutánján a gyerekek tallérjaikat elvásárolhatták egy piacon, ahol az idén is nagyon sok dolog közül válogathattak.

Az élelmiszerben a kekszek, nápolyik, csokik, üdítők voltak kaphatók. Természetesen nagy számban előfordultak könyvek, játékok, ruhák, sportszerek. Az idén kiegészült a repertoár a közlekedésbiztonsági eszközökkel és a kézműveskedési eszközökkel.

Összességében elmondható, hogy sikeres tábort zártunk. A honvágy hamar elmúlt, a gyerekek értékes barátságokat kötöttek, nyitottak voltak mindenre és aktívan részt vettek a programokban, élvezték a sok lehetőséget és a jó ellátást. A nevelőgárda kisebb volt, mint 2013-ban, azonban több férfi nevelő és segítő volt, ami a férfi-szereppel való azonosulás szempontjából igen hasznos volt.

A gyerekek a Példakép táborból élményekkel és ismeretekkel gazdagodva tértek vissza családjukhoz.